Ezt a képet valahol a Lehel térnél lőttem a pénteki bemelegítés előtt. A mai hírlevél szónak a 10 évvel ezelőtti megvalósulását láthatjuk, azzal a különbséggel, hogy kevésbé erőszakosan, elvihető formában van tálalva. Ami persze így már megkérdőjelezi hírlevélségét is.

A kis bemelegítés egyébként jól sikerült Előddel, Márióval meg Inpyvel…. megünnepeltük amit meg kellett  utána a buli nekem nem jött át annyira.

Nagyon sokunknak van desktop PC-je otthon és vélhetően közülük is szép számban vannak, akik beletanultak a téma anatómiájába, mert muszáj volt a monitor előtt maradáshoz.

Miért?

• fejleszteni kell néha
• takarítani kell néha
• tönkrement alkatrészt kell cserélni néha
• …

Vannak persze akik a szomszéd srácot… kersztaput…unokaöcsit… volt barátot kérik meg az ilyen nem őszintén hálás feladatokra és ők nagyon szívesen csinálják ezt… Tovább »

Nem is tudom hol kezdjem igazából… de talán ott, hogy a már említett rádiós partnerek közül (akikkel egy ideje tárgyalunk) a mi témakörünket képviselő srác a megkeresés utáni első tényleges találkozás előtt rákérdezett, hogy úgy érzi negatívan állok a dologhoz és miért vagyok ilyen szkeptikus.

Ez van, kicsit szkeptikusan állok mindenhez, amíg meg nem ismerem a maga valójában. Ennyit bevezetésnek!

Minap írt rám iwiw-en (amit úgy havonta kb 1x nézek meg) pont ennek a srácnak egy ismerőse, hogy keresnének 2-3 embert mert portfólióbővítést készítenek elő egy cégnek, mindenféle marketing, piacbővítés meg egyéb projektekkel … stb. Hát mondom, itt van nem messze, 20-25 perc busszal nem távolság, megnézem mit akar. Ráadásul régen pont onnan olyan 10 percnyire laktunk … akkor már a környéket is meglesem milyen most. Szóval nem állok negatívan a dologhoz! Megbeszéltük az időpontot. Tovább »

Round sokadik van… a mi feltételeink és kérdéseink, kéréseink már szerintem eléggé kidolgozottak. A másik fél álláspontjáról nagyjából semmit nem tudunk azon kívül, hogy vevő a dologra és rohadtul elfoglalt. Igaz valamennyire érthető…

Úgyhogy ma többedszerre és remélhetőleg a végéhez közeledve megyünk ki megint a halál faxára egy hosszú beszélgetésre. Bízom benne, hogy sikerül mindent, ami eddig felgyülemlett tisztázni, félhez-, emberhez rendelni.

Egyelőre ennyi ami van, este meglátjuk mi lesz.
Ha pedig már végleges fázisba kerül a dolog, akkor természetesen bejelentésre kerül.

~22:00 CET:
Nyah közbe….hazaértem.
Íme a történések: Tovább »

Tegnap, ami a csütörtök címkével volt tag-elve, rádiós megbeszélést tartottunk a rádió jövőjéről, illetve a jelenjéről is harmadik féllel.
Úgy néz ki sikerül egy kedvező kooperációról megállapodni, aminek persze lesznek vesztesei és persze engednünk kell nekünk is, de cserébe sokkal nagyobb publicitást kaphat a dolog, ami szerintem mindenkinek jó lesz összességében.

Erről jelenleg nem áll módomban több infót leírni.

Utána beültünk megnézni az Igen ember című legújabb Jim Carrey filmet. Mókás story a szokásos Jim stílusban. Tovább »

Ezüst vasárnap van azt hiszem, bár ezeket az adventi izéket sose tartom számon. Lehet, hogy kéne de nekem mindig kimaradt.

Az irány a törökbálinti Metro áruház volt és a budaörsi Auchan… minden ilyen irányban tájékozott fővárosi kérdezhetné mi a francnak megyünk délpestről oda, hiszen van itt 5-10 percnyire mindegyik. Valóban van, azonban eléggé ki vannak fosztva. Továbbá Budaörsön van egy kis telek is és szét kellett nézni ott fent.

Metro áruházban sikerült beszerezni -20%-os egyéni kedvezményes árucikk vásárlási lehetőséggel az új Tovább »

….vagyis majdnem egy egész hétvége. De ha egy egész hétvége lett volna, akkor is kevés lett volna.

Mákom van mert Kőbánya-Kispesten is megáll az IC ami Debrecenbe megy, így nagyjából 25 perc buszozással és 5 perc metróval kint vagyok az állomáson, illetve ellenkező irányban az állomásról itthon.

Az állomást nem firtatnám, halottról jót vagy semmit. Vicces volt mert odajött egy arc kérdőívvel, akit már ismerek a Boráros térről és erre ő is rájött de azért egy gyors OTP-s kérdőívet is összehoztunk 2 perc alatt. Visszatérő válaszadó vagyok.

Az út 2,5 óra. Kicsit tanulgattam és megnéztem a heti Dexter részt. Dexter, Prison Break, Californication… ez a három nálam befutó. Egész hamar elment az út. A debreceni állomáson vettem egy szál vörös rózsát és elindultam Drágám lakhelye felé.

***

Délután kis páros városnézésen vettem részt. A főtér (asszem Kossuth nevével fémjelezve, illetve fémtáblázva) nagyon szépen fel van díszítve. Amúgy az oda vezető út nem sokban különbözik a pesti körúttól, talán a házak vmivel alacsonyabbak és hát…..szebbek, karban vannak tartva, nincs rajtuk 60 éves golyónyom meg ilyen apróságok. Szóval a térnél autóforgalom nincs, van helyette 2 oldalt ilyen fabodegás kirakodó vásár, de középen a villamosok közlekednek. Ha már itt tartunk a villamosjegy 200 Ft. Namost pesti jómagyar lévén én nem vettem, de mákom volt mert találtam egyet a lukasztóban. (Ez még érkezésemkor volt.) Délután lábbusszal közlekedtünk mert az must have. (itthon mégtöbbet szoktam bóklászni)
Sajnos vizuális dokumentáció nem készült, amit azóta is bánok, de ez van. Így legalább nem lövöm le a poént.
Meglestem Debrecen új plázáját a Fórumot és a régit is, ami inkább egy pesti Skálához hasonlított. Kiadós, “ez csak ennyi” első benyomást keltő, azonban utána félhalott állapotban lévős gyros tálat fogyasztottam. Utána elindultunk kicsit lejárni és biliárdozni egyet. Kb 8-10 éve játszottam ilyet utoljára, de azért elég jól belejöttem pár lökés után.
Aztán besötétedett…..ilyenkor mégszebb az említett tér, ugyanis nagyon eltalált fények és világítás van beüzemelve az ünnepekre. Van egy ezüst fa is, ami ….hű.

***

Másnap sajnos haza kellett jönnöm. Este még ebédeltünk egyet a Pálma nevű helyen, ami egy nagyon hangulatos (meg nem tudnám mondani az étlap alapján milyen) vendéglő. Van mediterrán kajáktól kezdve a mindenen át a satöbbiig minden földi jó. Én most egy jóféle görög jellegű grillezett csirkés tálnál kötöttem ki.

A vasutas sztrájknak köszönhetően jött a para, hogy akkor most mi lesz a vonatokkal meddig mennek, de a 19 órási ic-vel hazajöttem. Elég nehéz volt felszállni.
Az út megint gyorsan elment.

Ezúton is köszönöm! :*

(a blogpost persze nem teljes, de a szerkesztő privát élete…..szóval privát élete…ennyi )

Ez egy ilyen csak úgy blogpost….nem tudom milyen az, így hát most a műfaj alapköveit fogom letenni. Eltekintve a kövek letevésének iszonyatos súlyától, ami most a vállamat nyomja hagyjuk ezt a sok kamu dumát, amit egyébként más blogokon nagyon humorosnak tartok.

Évnek a vége, Karácsony …vizsgaidőszak
Régen azért még középsulis időszakba jobb volt ez de most, hogy december közepétől január végéig van ez a köcs… kellemetlen időszak már nem annyira flash az ünnep se. Még a szilveszterek úgy ahogy, de aztán január megint úgy megy, hogy görnyedek a mindenféle okosságok fölött, majd vizsga előtti éjjel is és reggel felkelek, hogy tanuljak vagy egyből menjek vizsgázni, majd kezdődik az egész előlről a következő vizsgára. Úgyhogy bár a szorgalmi időszak kárpótolja, mégis másabb volt anno középsuliban ez az időszak.

Karácsonyi vásárlás? Jingle bells 32x?
Plázaundorom miatt ebben az időszakban töltöm a legtöbb időt plázákban. (Heti 1-1,5 óra, 1-1,5 héten keresztül.) De persze sose tudom kit mivel lepjek meg.

Fenyőfadíszítés, gyanta, tüske?
Olyan 6-8 éve vettünk egy nagyon faszántos kis (2,1m) műfenyőt de sajna az illat hiányzik. Idén mostmár tényleg lopok valahonnan jókis gyantás fenyőágat aztán hagy szóljon….vagy szaglódjon.
Az égők felhelyezésére természetesen csak nekem lehet megfelelő szakképesítésem, így mindenki úgy tesz, mintha nyomtatott áramkört kellene forrasztani és rám marad.

Ajándékozás, szenteste?
Régen flash volt.. 15-8 fölött már nem annyira. (További életszakaszokban még nem tudom.)

Újévi fogadalom?
Fogalmam nincs mit fogadtam meg tavaly…lehet, hogy nem is fogadtam meg semmit? Nem emlékszem.

Most ennyi jutott eszembe…
nálatok hogy megy?

Eger városában jártam a hétvégén. Erre több ok is volt, de a kiváltó az az, hogy Orszy meghívott minket Inpy-vel egy buliba zenélni.

Elején kezdem a storyt. Pénteken 11 környékén mentem ki a Keletibe. A pályaudvar (főleg a jegypénztáros aluljáró szint) nem a tisztaságáról híres, de ezt már a Nyugatiról is elmondtam. IC-re vettem jegyet, első osztályra (plusz 600 ft volt….anyit megért). Megint találkoztam az utasinformálás elmaradottságával. Odaadnak neked egy nyomtatott jegyet, de full jelentéktelen információk vannak rajta.

Mondom mi van! IC Budapest-Füzesabony, majd 1. osztály sima vonat, Füzesabony-Eger. A jegyen Budapest-Eger áll…de persze nem így közvetlenül mész oda és kapsz kis kiegészítő jegyeket mellé. DE rendben, hiszen úgyis tudod hova mész. Namost az induló vonatok táblán csak és kizárólag az időpontból tudod beazonosítani melyik IC vonattal fogsz menni, mert a jegyre nem képesek ráírni, hogy annak mi a neve és mi a végállomása.

A szokásos IC 1. osztály helyjeggyel olyan volt, mint amilyennek lennie kellett. Megfelelő hőmérséklet stb. Másfél óra alatt ért Füzesabonyba, majd ott át kellett szállnom az egri vonatra. Kérdezem kallert még IC-n, hogy mikor érünk Füzesbe meg hogyan lesz az átszállás…

-Közvetlen csatlakozás van!
-Akkor nem kell átszállni?!?
-De át kell szállni. 5 perces közvetlen csatlakozás.

Majd a sztoryban még látni fogjuk, hogy ez a szabályok országa. Hívjuk “közvetlen csatlakozásnak” és így elsőre senki nem fogja érteni, aki nem szokott vonatozni de legalább jól hangzik. Nem ócsárolom tovább itt a rendszert, de a közvetlenül csatlakozó vonat első osztálya a jól megszokott “illattal” fogadott, viszont kb 20 perc volt az út.

Egerben találkoztam az én Drágámmal és mivel Orszy úr még dolgozott, ezért kerestünk vmi helyet, ahol el lehet ütni az időt. Az egri plaza töltötte be ezt a funkciót – lévén kint szemetelt az eső – ami simán elmenne egy pestinek is, gyakorlatilag minden megtalálható volt ott is. Csirkefalatos kajálda (grillezett csibemell salátával), majd Coffee shop-ban találtuk meg az elfoglaltság tárgyát utóbbiban én egy szelet Snickers süti formájában jeges kávéval. Nagyon finom volt!

Estefele elindultunk Orszy-hoz, aki Egertől kifele lakik, így a hegyi szerpentineken ~20km-t kellett ledarálni sötétben, esőben. Becuccoltunk…mármint a szobába és elkezdtünk picit alapozni egy zuhany és egy kis agancsos cola, alias rénszarvaslé segítségével. Inpyékkel csak lent a buliba találkoztunk, ők egyből oda jöttek Pestről este.
Partyról annyit tudok mondani, hogy elég baráti kör jellegűre sikeredett. Ismerősök és ismerősök ismerősei. A Resident nevű gyk pinceklub nagyon tetszett! Nagyon hasonlít a pesti Catch-re (régi Jailhouse asszem) de van neki 2 szép nagy “lounge” része is, ahol bőr matracok vannak és nagyon jót lehet lustulni rajtuk.
Nem játszottam olyan baromi sokat, viszont Orszy úr a rénszarvaslé és egyéb folyadékok hatására elég jó hangulatban volt és nagy kedvvel zenélt.

Reggel visszamentünk Orszyhoz…útközbe Tesco. Reggel fél 6 van kb. 3 kassza van nyitva nagyjából és maximum 10 vásárló rajtunk kívül az egész áruházban. Az ottani Tesco-knak csak az egyik végén lehet behaladni, a többi helyen kassza van. Reggel úgy gondoltuk, hogy akkor mi bemennénk az első nyitott lehetőségen és nem kerülnénk meg a fél áruházat, erre az idióta pénztáros néni (má elnézést) elkezdte lökni a szöveget, hogy nem engedhet be (már rég bent voltunk) és ez neki az állásába kerülhet. Kérdeztem tőle nem tökmind1 e, hogy most mi itt bejöttünk és így vagyunk bent vagy körbemegyünk a fél áruházon mert a vége ugyanaz a dolognak.
Nem…ilyet nem lehet, menjünk ott be, őt ezért kirúhatják. Hát ha ilyen hülye, hogy még el is kezd sikítozni akkor lehet, hogy ki is fogják. Namind1…adjunk a szabályokra, hiszen itt az eladó nem a vevőért dolgozik, hanem a fizetéséért és, hogy megfelejen a főnökének. A szabályok nem a vevőket szolgálják, hanem a rendet. Ha reggel 5kor betéved még 2 vevő a bent lévő 10 mellé, akkor szabályosan kerüljék meg a fél áruházat….világos.

Utána alvás… felkelés, evés…lassan indulás. Gyorsan elment ez a 2 nap sajnos. Egerből nem sokat láttam, egyszer meg kell nézni mostmár….nappali fényben is.

Hazafele megint első osztály….lett volna, ha a füzesabonyi vonatról nem felejtették volna le azt a kocsit. Az IC már jó volt…asszem röviden ennyi, köszönjük a meghívást!

Voltunk pénteken egy pesti bevásárló központ egyik klubjában megrendezett buliban, aminek a nevét most nem szeretném feltűntetni és a szórakozóhelyét sem. Lényeg az, hogy egy viszonylag rendszeres rendezvényről van szó és most egyik kedves cimbora, Myon is játszott az este.

VIP karszalaggal rendelkeztünk, amit itt nem szeretnék túlmisztifikálni. Ennek kapcsán megismertem egyik ismerősben azt a fajta embert, aki előzékenyen felajánlja, hogy “tud a VIP-be helyet biztosítani” (nem szervezőről van szó). A “VIP”-ről annyit kell tudni, hogy a bárpult és a djpult L alakban van és az L hajlatánál lehet bemenni a pultba, ami mellett még van egy kb 6-8 személynek helyt adó kvázi pad szerű, természetesen párnázva. Szóval ez mind a “VIP”-nek azon része, ahova valaki is előadja, hogy tud helyet biztosítani? Hát nem tudom, nekem ez idegen.

Az est folyamán egyébként többször is szívesen hagytuk ott a “VIP” részleget, mert boldog boldogtalan “beözönlött” és összevissza ugráltak, 3 ember lábán lépkedtek felváltva személyenként. Egyik kedves 180-190-es csaj, akit hívjunk innentől csak pacinak a viselkedésével kivívott tiszteletet szem előtt tartva… előre akart menni teljesen kint a pult előtt (1 sorral előrébb) és Balázs urat egyszerűen lehamuzta amikor látva a kedvességét, nemleges választ adott. Ekkora paraszt legyen valaki?! Kb. négy-ötször szóltunk még neki, hogy kicsit a távolságot jobban tartsa, mert nem igazán van tisztába azzal, hogy mit csinál a környezetével.
No persze, azt lehetne mondani, hogy biztos ivott meg aranyos volt és csak tombolt…. nem ….menjen a picsába az ilyen, én is voltam már alkoholos befolyásoltság alatt és valamiért azt hiszem a fennmaradó életéveimben lesz még erre példa (ha nem is olyan nagyon sok) de az, hogy valaki bunkótajparaszt módjára viselkedik, nem csak ettől függ.

Noh, ennyit paciról! Ez a VIP allűr egyébként érdekes dolog. Nem emlékszem már pontosan először mikor voltam ilyen buliban, talán amikor Tiesto a Dokkban játszott 2004(?)-ben. De ott nem volt semmi extra, mindenki beszélhetett mindenkivel, pedig akkor is Tiesto-nak hívták a srácot. Tavaly már csak szűk körben lehetett találkozni vele az egyik Erzsébet téren fekvő szálloda konferencia termében. Idén már csak a szuperdrága szupervip jeggyel volt lehetőség erre a találkozóra. Azért szerintem néha őt is ki kéne engedni emberek közé …
Elkanyarodtunk. Ott a Dokkban már picit átértékelődött bennem ez a VIP dolog. Ott, amikor láttam, hogy azokon a székeken ülünk, ugyanannál az asztalnál, ahol Tiesto, Tony Montana meg ha jól emlékszem Dimitri is ült már nem attól lett VIP a hely, mert “ott lehet lenni” és baromira nem fogott el a “fíling”, hogy ettől én most mennyire menő lennék. De ez csak én vagyok…..vagy voltam…..másnál lehet, hogy máshogy működik, nem tudom.

Azóta ez mégjobban igaz. Aki azért akar VIP lenni egy bulin, hogy elmondhassa magáról, az attól még ugyanúgy egy senki marad ott is. Nekem azzal ad többet általában, hogy nem tapossák agyon a lábam az első sorban, viszonylag gyorsabb a bárpult …….és talán a legfontosabb, hogy ott az ismerősökkel lehet pár szót váltani meg bulizni anélkül, hogy eltaposnának vagy ki kéne menni a szórakozóhely másik sarkába.

OIvastam napokban egy írást egyébként a Diszkrónika egyik régebbi számában, amiben a bakelittel kapcsolatban merültek fel a régebbi bulik hangulatai. Egy meg nem nevezett arcot interjúzott az egyik szerkesztő és a válaszban valami olyasmi volt benne, hogy:

~ “A régi bulik teljesen mások voltak. Ott az emberek nem külsőségekben hasonlítottak, hanem inkább belsőleg.”

Ez azért elég sűrű gondolat. Benne van minden, amivel találkozhatunk a mai partyéletben. Persze azért a szupersznobby helyekre talán mégse vonatkozik, ahová megmutatni járnak magukat az emberek. Ők lehet, hogy belsőleg is egyformák…

Avagy az előző rendszerben szocializálódottak kedvéért, leánykori nevén “Ableton találkozó”.

Piri megint szervezett nekünk egy találkozót, aminek ismételten a B7 adott otthont. Kaptunk mindenfélét, egyetlen dolog hiányzott most a palettáról és ez pedig az Ableton Live szoftver volt.

Volt 4 cds dj szett demo….kisebb nagyobb sikerrel. Sajnos a srác ott rontotta el, hogy ha már nem tudott normálisan keverni és trappolt is, akkor a végén okítás jelleggel ne lőtte volna el azt a dumát, hogy egy dj tudjon ütemre keverni stbstb…..hiszen ugye Abletonnal nem kell ütemre hozni, a dolgot árnyalta, hogy ez neki cdjátszóval se sikerült igazán, de hát lényeg az önbizalom.

Volt még San Fransisco Beat által bemutatott Akai workstation, amivel főleg live act jellegű illetve bizonyos szinten producer témaköröket lehet körüljárni. Itt erősen érezhető volt az Akai cég promotálása, hiszen a cumót ő is “termék”-ként emlegette csak. Annyira egyébként nem tetszett, hiszen gombokat püfölni nem annyira látványos szvsz és a hallvány se annyira egetverő….végülis ezt pc-n is meg lehet csinálni, csak ez most vas volt.

Aztán volt még video diszkó. Itt gyakorlatilag slágerhouse és slágersláger (de dizsis) zenékkel lett bemutatva a dolog egy Macbook Pro segítségével. Gyakorlatilag a VJ és a DJ világ lett összemosva és ennek megfelelően mindkét világ sajátosságai tűntek el főképp szerintem. A VJ világból a nagyon speckó effektek, a DJ részről pedig a komolyabb elemek hiányoztak, amitől a klipp/lemezlovas igazán VJ/DJ lesz. Az eredmény viszont egy nagyon populáris, nagyon eladható és az “egyszerűbb” diszkónépnek nagyon élvezhető performansz.

Végül, de nem utolsó sorban ott volt még Soli is, aki egy saját nótáját mutatta meg “belülről”. Megmuttata milyen a felépítés, miket használ benne, hogyan rakta össze és mutatott pár speckót belőle. Zeneileg számomra ez volt a legélvezhetőbb.

Szóval megint egy jóféle találkozó, bár most kevesebben voltak, de reméljük a sorozat megy tovább rendületlenül…. köszönjük Tomi!

Az arcoknak üzenem, hogy a nóta, ami nem ugrott be az Pryda – Rak funk címre hallgat. Később beugrott, hogy Misi 100. adásába készített vendégmixembe benne volt.
(Mondtam én, hogy ismerem. )

Tegnap leutaztunk Inpyvel és Norbival Nagykanizsán a C1-ben, avagy Cola Classic Clubban megrendezett bulira. Nagykanizsa egyébiránt Budapesttől olyan 220-230 km-re fekszik, az ország délnyugati részén. Aki ment már Horvátokhoz Letenyén keresztül, biztos járt arra, de mostmár készen van az autópálya. (Amennyire szokott…)

Szép dús köd volt foltokban, kb tejfelhő, amiből néha jobboldalt előtűnt egy másik autó piros lámpája, de azért leértünk simán. Lent a buli jó volt. Károly játszott a szomszédos nagyteremben, ahol a most divatos stílusban tolta a most divatos zenéket… a többi terem felhozatalától pedig én személy szerint általában sokkot kapok. 4Fclub ha jól emléxem még a ‘90-es évekből és egyéb magyar stílusú rádióslágerek, illetve pár ennél színvonalasabb külföldi sláger…. mondjuk kinek mi a színvonal, tehát itt a pejoratív értelmezést hagyjuk el.

Hazafelé ha már Norbi vitt minket, akkor rendszerint Balázs is feltűnik valahol, épp a közeli Zalakaroson volt, így amíg oda elvittük átéltük az összes horrorfilmbéli hullasötét ködös utas élményt. Kérdésemre, miszerint meglepődnének e, ha hírtelen egy állarcos alak szaladna szembe az autóval, láncfűrésszel a kezében egyértelmű és meggyőződéssel elhangzó nemeket kaptam. Szokás szerint a hangulat megvolt azzal a speciális és utólérhetetlen hajnali vonallal.

Autópálya egyelőre működik, azonban Pestre érkezve egyértelműen érezzük, félálomba is, hogy lassan megérkezünk, lévén úttípustól változóan 3-10 centi mély/magas kátyúk/javítások vannak 2-5 méterenként.

Megint +500km egy éjszaka alatt, ebben az évben rekordot döntök ez mostmár tuti, de egyre joban úgy érzem, hogy jó lenne ha ez a rekord még jópárszor megdőlne. Most meg nem tudok aludni.